Épületfelújítás

Őrségi és más tájak autentikus épületeinek felújítása, jellegzetes épülethibák

Az Őrség és más tájegységek népi építészetének alkotásai a szokásostól eltérő hozzáállást igényelnek a karbantartás és felújítás tekintetében. Ezek az építmények helyben fellelhető természetes anyagokból készültek, így a környezeti hatásokkal sokkal szorosabb a kapcsolatuk, az időjárás, a környezeti viszonyok változására érzékenyebben reagálnak. Nem elegendő az egyszeri felújítás. Állandó odafigyelést, karbantartást igényelnek.

epuletfelujitas1

Alapozás

Az Őrség és más tájegységek népi építészetének épületeinek többsége egyáltalán nem rendelkezik alapozással. Az esetek többségében a házakat egy terepszintből kissé kiemelkedő természetes, vagy mesterséges magaslatra építették a falak alatti földfelület erős döngölésével. Ritkábban találunk minimális 20-30cm mély téglafalazást. Az alapozás hiánya, az altalajban végbemenő változások, süllyedések határozott irányú repedéseket okoznak, az épületfelújítás tervezésekor tárjuk fel az alapozások anyagát és mélységét. Alapozási hiányosságokat, hibákat szakaszos aláfalazással, betonozással, talajszilárdítással, injektálással pótolhatjuk.

Falazatok

Az Őrség és más tájegységek népi építészetének épületeinek két legnagyobb ellensége a víz és a szél. A víz alattomosan, hosszú időtartamban áztatja, gyengíti a falakat, a faszerkezeteket, a szél pedig óriási erővel tépi, szaggatja a tetőfedést, nyitva hagyott ajtót, ablakot, és dönti romba az egész fellazult szerkezetet. A régi házak falazatai nagyon gyakran nedvesedés hatására károsodnak. A felszíni vizek és a talajnedvesség jelentik a legnagyobb gondot, sokszor egyszerre kell mindkét problémával számolni. Épületünket megóvhatjuk a felszíni vizektől, ha a közvetlen terepviszonyokat úgy alakítjuk ki, hogy a víz az épülettől a lehető leggyorsabb idő alatt, akadálytalanul távozhasson. Minden esetben meg kell akadályoznunk, hogy a csapadékvíz a falakhoz jusson. A talajpára problémájának kezelése bonyolultabb. Gyakori hibaforrás párazáró anyagok, aljzatbeton, linóleum és egyéb, nem lélegző padlóburkolat, falfestés, csempe burkolat, beton járda használata. Ezek a szerkezetek megakadályozzák a kapilláris úton felszívódó nedvesség elpárolgását, ezáltal a nedvességet a falazatba terelik, ha az nincs megfelelően szigetelve. Az Őrségre és a Vendvidékre jellemző szubalpin éghajlat miatti párásabb levegő mindezeket még inkább felerősíti.

epuletfelujitas11

Első lépésben célszerű a helyiségeknek az általános és gyakori kiszellőztetése, vagy a vízpárát lefojtó burkolatok, festések lélegző szerkezetekkel történő helyettesítése. Ha ez nem hoz tartós eredményt, szükség lehet a falazat utólagos víz-, vagy talajnedvesség elleni szigetelésére. Az Őrség és más tájegységek népi építészetének épületeinek talajnedvesség elleni szigetelése már ahol volt, mára elveszítette szigetelési képességét, ez nem azért van így mert rosszul csinálták meg. A 19. századig a népi építészetben csak faházakat építettek és ezeknél nem alkalmaztak talajnedvesség elleni szigetelést, akárcsak a később elterjedt vertfalú földházaknál. A 19. századtól használt talajnedvesség elleni szigetelőanyagok a kornak megfelelő modern anyagnak számítottak de a mai szigetelőanyagok tulajdonságaihoz nem mérhetőek, mára elveszítették szigetelő képességüket. Sokszor úgy újítanak fel, korszerűsítenek régi épületeket, hogy nem veszik komolyan az előzőeket, nagyon sokszor kérnek tőlem tanácsot, hogy mit kezdjenek az egyre jobban felnedvesedő házukkal, pedig 2-3 éve újították fel. Minden esetben kiderült, hogy nem készítettek vagy hibásan készítették el a szükséges szigetelést. A falnedvesedés alapesete, amikor a főfal a kapilláris hatásra szívja fel a talaj nedvességét. A falon salétrom lerakódás látható, ami annak következménye, hogy a folyamatosan felfelé áramló nedvesség elpárolog, a vízben oldott sók pedig lerakódnak. A probléma megoldásában az első lépés mindig a pontos diagnosztika. A falban nedvességmérést kell végezni, mégpedig nem a felszínén, hanem a belsejében, mert lehet, hogy az kívülről száraznak tűnik, de a nedvességtartalom pontos és hiteles megállapítása mindig csak a fal középső rétegeiben lehetséges. A cél tehát először is az, hogy a falban felfelé áramló nedvesség útját elzárjuk. A vízszintes szigetelés önmagában csak akkor hatásos, ha a falazat mindkét oldala szabad, a nedvesség nem tudja megkerülni a szigetelést. Legeredményesebbek a mechanikai módszerek, amiknél gyakorlatilag – a felszívódó vízzel szemben – 100%-os eredményre lehet számítani. Sok esetben a fal túlsó oldalát nem lehet megközelíteni, és a külső függőleges szigetelést megoldani, ezért rákényszerülünk, hogy a falazat szigetelését a belső oldalon valósítsuk meg. Így a faltest szárazsága nem biztosított, de lehetővé válik a fal belső felületének szárazzá tétele. A szigetelés utáni járulékos munkák elvégzése minden esetben szükséges, mert a legfejlettebb utólagos szigetelési technológia sem képes önmagában a falazatok szárazságát biztosítani és az esztétikai követelményeket kielégíteni. Külön figyelmet kell fordítani a festékek, homlokzati bevonatok páraáteresztő minőségének biztosítására, hogy az épületek rendeltetésszerű használata hosszú távra biztosítható legyen.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Födémek, fedélszékek

Az Őrség és más tájegységek népi építészetének épületeinek födémjei, fedélszékei szinte kizárólag fából készültek. Legnagyobb ellenség a beázás, főként a sérült héjazaton, kémények, hajlatok és szélek mentén fordul elő. A kártevők is jobban támadják a faszerkezeteket, ha azok nedvesek. Ha a faanyagot megóvjuk a nedvességtől, a problémák nagy részét megoldottuk. Gomba-, vagy rovarkárosítók megjelenése esetén mindenképpen hívjunk faanyagvédelmi szakembert a probléma feltárásához, a kezelés módjának kidolgozásához.

Héjazatok

A sérült, hiányos héjazat számos további károsodás forrása lehet. A javítását mielőbb el kell végezni. Nagyobb szélviharok, esők után rendszeresen ellenőrizzük a padlásteret, nincsenek-e csepegés-nyomok, hiányzó vagy törött cserepek. Komplett héjazat cseréjét követően nem kell különösebb odafigyelés mivel az új technológia nagyobb biztonságot jelent, esetleges tetőtér beépítésnél a belső oldalról pedig semmit sem látunk, természetesen ez csak akkor igaz ha a kivitelezés szakszerűen történt.

Vakolás, felületképzés

Az Őrség parasztházainak és más tájegységek népi építészetének épületeinek esetében ügyeljünk arra, hogy csak valódi mészvakolat kerüljön a falra, a cementes vakolatok nem megfelelőek. Amennyiben korszerűsítjük, modernizáljuk épületünket és minden körülményt figyelembe veszünk, az esetben a lehetőségek tucatjából válogathatunk. Véleményem szerint ez esetben is érdemes természetes anyagokhoz nyúlni.

Repedések

Képük jellegzetesen kétféle: pókhálószerű, térképszerű viszonylag vékonyabb, vagy határozott irányú, szélesebb. Az előbbi általában csak felületi hiba. Mielőtt javításához kezdünk, kopogtassuk végig az egész felületet. A feltáskásodott, meglazult részeket is célszerű leverni és javítani. Az utóbbi egyenetlen süllyedésre, az alapozás hibájára utal, aminek több oka is lehet, a terhelési viszonyok megváltozása, az alapozási hibák, hiányosságok a talajviszonyok megváltozása, nedvesedés, stb. A függőleges repedések általában nem különösebben veszélyesek, a ferde irányúak súlyos problémákra utalnak. Amint ilyet látunk, hívjunk szakembert a pontos ok, vagy okok meghatározására és a javítás módjának kidolgozására.

Padlók

Az Őrség parasztházaiban és más tájegységek népi építészetének épületeiben nem készült talajnedvesség elleni szigetelés, a talajpára szabadon áramlott, a szerkezetek természetes voltukból fakadóan lélegeztek. Az állandó használat – szellőzés, fűtés – a szükséges mértékben szabályozta a páravándorlás irányát, és megóvta a szerkezeteket. Súlyos problémákat okoz, ha felbontjuk az egyensúlyt a mai szigetelésként működő szerkezetekkel.

Járdák, külső burkolatok

A járdák feladata rendeltetési szempontból a víz minél gyorsabb elvezetése a falazat mellől, valamint a növényzet megtelepedésének megakadályozása. Hagyományos anyagokat használjunk: téglát, követ, lehetőleg homokba, apró kavicsba rakva. A beton túl azon, hogy esztétikailag nem illik a régi népi építményekhez, lezárja a talaj felszínét, nem engedi szellőzni, és az alatta felfelé szívódó vizet a falazatba terelheti. Kültéri téglaburkolatok készítésekor ügyeljünk arra, hogy a fagyállónak nevezett téglák között is lehetnek anyaghibás elemek, ezért képezzünk tartalékot a szétfagyott elemek pótlására. A minőség és az ár miatt elsősorban bontott, az alapozásokhoz is használt túlégetett “bikatégla” jöhet számításba.

Ablakok, ajtók

Az épület eredeti karakterének megőrzéséhez fontos az arányok, felhasznált anyagok, megmunkálási módok, vasalatok megtartása. Régi ajtóink, ablakaink nem záródtak olyan tökéletesen, mint a mai korszerű nyílászárók, de ez a természetes anyagú házaknál előny volt. Az állandó passzív szellőzés csökkentette a páralecsapódás és az ebből származó károsodások kialakulásának esélyét, ezért is kerüljük a modern ajtók, ablakok beépítését. Javításuknál, cseréjüknél ügyeljünk a régivel megegyező technológia, faminőség, felület kezelés alkalmazására. Ha a vasalatok tönkremennek, igyekezzünk korban illő, bontott darabokkal pótolni. Ez olcsóbb és hitelesebb megoldás is. 

Mai igények

Egyre több ember látogatja és csodálja a hagyományos népi építészeti kultúra máig fennmaradt remekeit, amik sajnos már nem az élő kultúránk részét képezik, csupán a múlt élettelen emlékei, muzeális kiállítási tárgyak. Szerencsére a városokból vidékre vágyó emberek érzik, tudják, hogy a még meglévő természetes környezet a 19. századból megmaradt épületek és enteriőr, felüdülést jelent a mai rohanó fogyasztói társadalomban. Megvásárolják és felújítják a mai kor szükségleteit kielégítő rendszerekkel kibővítve, használják nyaralónak, vendégháznak, sőt lakóháznak is, és egy-egy szép telekre épül új hagyományokat tükröző modern épület is. Így van remény arra, hogy a régi világ legalább formavilágából valami tovább él, megmenekül, nem vész el a mindent elsöprő “modern” világban.

orsegi-ingatlanok-epuletfelujitas

 

Írjon nekünk ha kérése, kérdése van